A mű-ember
2007.10.01. 17:46
A "véres fantasztikum" másik megjelenési lehetõsége, amikor nem a halottak kapcsolódnak a vérhez (és az élethez), hanem emberek gyártotta mû-emberek.
A homonculus
A Paracelsus által leírt homonculusnak, a lombikban létrejövõ, ott élõ lénynek még kevés köze van a vérhez (lásd még Goethe Faustja), inkább csak mindentudósága az érdekes.
A gólem
A héber eredetû szó alaktalan anyagot jelent - a 16. századtól élõ hagyomány szerint a kabbalizmussal foglalkozó rabbik részben a vérrel való vegyítéssel formálnak emberhez hasonló lényt, részben pedig azzal teszik élõvé, hogy a homlokára írják Isten titkos nevét.
Elgondolkodtató, hogy a gólem elsõsorban azokon a területeken jelent meg - német, cseh és lengyel -, ahol a késõ-középkorban, kora újkorban igen erõs volt az antiszemitizmus.
Nincs érkezésünk eldönteni, hogy mennyiben tekinthetõ zsidó, mennyiben keresztény legendának.
A Frankenstein-toposz
Az alaptörténetet Mary Shelley fogalmazza meg Frankenstein vagy a modern Prométheusz címû regényében (1818). A fõhõs, egy genfi orvosdiák hozza létre ezt a szörnyet, aki hiába vágyakozik az emberek szeretetére (ti. befogadják), s ezért gyilkossá válik.
A témát azóta többször is feldolgozták, különösen filmes adaptációi ismertek.
|