A "v�res fantasztikum" m�sik megjelen�si lehetõs�ge, amikor nem a halottak kapcsol�dnak a v�rhez (�s az �lethez), hanem emberek gy�rtotta mû-emberek. A homonculus A Paracelsus �ltal le�rt homonculusnak, a lombikban l�trej�võ, ott �lõ l�nynek m�g kev�s k�ze van a v�rhez (l�sd m�g Goethe Faustja), ink�bb csak mindentud�s�ga az �rdekes. A g�lem A h�ber eredetû sz� alaktalan anyagot jelent - a 16. sz�zadt�l �lõ hagyom�ny szerint a kabbalizmussal foglalkoz� rabbik r�szben a v�rrel val� vegy�t�ssel form�lnak emberhez hasonl� l�nyt, r�szben pedig azzal teszik �lõv�, hogy a homlok�ra �rj�k Isten titkos nev�t. Elgondolkodtat�, hogy a g�lem elsõsorban azokon a ter�leteken jelent meg - n�met, cseh �s lengyel -, ahol a k�sõ-k�z�pkorban, kora �jkorban igen erõs volt az antiszemitizmus. Nincs �rkez�s�nk eld�nteni, hogy mennyiben tekinthetõ zsid�, mennyiben kereszt�ny legend�nak. A Frankenstein-toposz Az alapt�rt�netet Mary Shelley fogalmazza meg Frankenstein vagy a modern Prom�theusz c�mû reg�ny�ben (1818). A fõhõs, egy genfi orvosdi�k hozza l�tre ezt a sz�rnyet, aki hi�ba v�gyakozik az emberek szeretet�re (ti. befogadj�k), s ez�rt gyilkoss� v�lik. A t�m�t az�ta t�bbsz�r is feldolgozt�k, k�l�n�sen filmes adapt�ci�i ismertek.