A v�mp�r az a halott, aki meghat�rozott idõben s�rj�b�l kikelve visszat�r az �lõk k�z�, hogy azok v�r�t sz�vja. A v�mp�rl�ny feltûn�se az irodalomban a 18. sz�zadra tehetõ - a balk�ni orsz�gokhoz kapcsolva. T�rt�neti h�tter�nek �s a v�mp�rk�p "õs�nek" Vlad Tepes (1456-1462., 1477.) havasalf�ldi fejedelem, esetleg apja, Vlad Dracul tekinthetõ. Az eur�pai v�mp�rfogalmat �sszekapcsolj�k m�g az arab ghul�val, ghollal: a romok k�z�tt tany�z� d�mon mag�nyos v�ndorokra les - ha nem lel ilyet, akkor halottakat eszik. Az eur�pai gondolkod�sban m�r az antik g�r�gs�g is ismerte a halott �s a v�r �sszekapcsol�s�t, gondoljunk csak az Od�sszei�ban elbesz�lt r�szre, amikor Od�sszeusz megid�zi Theiresszi�sz szellem�t. A v�mp�rt�rt�netek filmes feldolgoz�sai szinte a filmk�sz�t�s kezdeteitõl ismertek: Nosferatu, Lugosi B�la szerepei - az ilyen filmek par�di�ja Polanskinak a V�mp�rok b�lja c�mû remekmûve. A sz�pirodalomban napjainkig visszat�rõ t�ma - csup�n Baka Istv�n mûveit eml�tem itt. A v�mp�rol�gia lassan �n�ll� mûvelõd�st�rt�neti "tudom�nyter�lett�" v�lik. A befogad�i szok�sok vizsg�lata, a teremtett vil�gok jelk�pvil�ga, mot�vumrendszere, t�mah�l�zata, illetve a vil�girodalmi kitekint�s klasszikus - posztmodern elm�leteknek kedves t�rgy�v� lehet.