A ventrue kl�n tagjai sz�m�ra kiemelked� jelent�s�ggel b�r sz�rmaz�suk, v�rvonaluk ismerete. Ha valaki megbecs�l�st szeretne kiv�vni mag�nak a kl�non bel�l, akkor felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy j�l ismerje v�rvonal�t, �s annak h�resebb tagjait. Magyarorsz�gon - b�r mindig k�pviseltett�k magukat olyan kl�nt�rsak, akik k�lf�ldr�l �rkeztek haz�nkba - alapvet�en k�t ismert �s elismert ventrue v�rvonal tal�lhat�. Ez a k�t v�rvonal hat�rozta meg a kl�n magyarorsz�gi arculat�t, adta a jelent�sebb szem�lyis�geket, form�lta a hazai k�inita politik�t. A k�t v�rvonal tagjai a m�ltban �s a jelenben is rendezett kapcsolatot tartanak fent egym�ssal, b�r - hol er�sebb, hol rejtettebb - rivaliz�l�s mindig megfigyelhet� volt k�z�tt�k. Az orsz�gban el�sz�r a Bulcs� nev�vel f�mjelzett ventrue-�g telepedett meg. Az orsz�g els� hatsz�z �v�ben vitathatatlanul ez az �g volt befoly�sosabb �s hatalmasabb, azonban lassan - k�l�n�sen, miut�n t�bb meghat�roz� szem�lyis�g is v�gs� hal�lt halt a v�rzivataros XV.- XVI. sz�zad sor�n - a v�rvonal jelent�s�ge cs�kkenni kezdett. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy a Bulcs�- �g befoly�sa eleny�szett volna. Jelenleg (2003. decembere) ebb�l az �gb�l sz�rmazik Magyarorsz�g leg�regebb akt�v ventrue- ja, �s t�bb v�rosban is fontos poz�ci�kat mondhatnak maguk�nak a v�rvonal tagjai. A m�sik "magyar" ventrue-v�rvonalat legjelent�sebb tagja, II. Andr�s ut�n Andr�s-�gnak h�vj�k. A kezdeti id�ben ezen �g v�rtestv�rei csak statiszta szerepekhez jutottak a Bulcs�-�g ventrue-jai mellett, de az id�k v�ltoz�s�t kihaszn�lva a XVII. sz�zadra egy�rtelm�en �tvett�k a kl�non bel�li els�bbs�get. Az Andr�s-�g eg�szen a XX. sz�zad k�zep�ig gyakorlatilag Magyarorsz�g minden l�nyegesebb v�ros�ban vezet� szerepet j�tszott a Kamarill�n bel�l is. A m�sodik vil�gh�bor� sor�n azonban ez a v�rvonal is komoly vesztes�geket szenvedett el. Tudni illik, hogy ebb�l a v�rvonalb�l sz�rmazik Magyarorsz�g leg�regebb - b�r most �ppen m�ly�lomban l�v� - ventrue v�rtestv�re.